nyolcvanas, kettötöl ötig

chesney hawkes: one and only
glen medeiros: semmi sem változtathatja meg az irántad érzett szerelmemet (nothing's gonna change my love for you)
starship: nothing's gonna stop us now
starship: nothing's gonna stop us now (2002 white label mix)
laura branigan: self control
koreana: hand in hand

egyszer csak rámjött a flúg. nem tudom honnan van az amikor öt perc alatt beprogramozom az internetet és csak süvitenek lefele a proceláncica-fényü nyolcvanas nosztalgiaszarok. jójó, tudom, a chesney hawkes már simán kilencvenes, de annyira a mulletfrizusok közé illik ez a kopott-szakadt farmerkirályfi, a müanyag gitárriffel, hogy kihagyhatatlan. a lányok fele szerelmes volt ebbe a srácba az osztályban, aki közvetlenül váltotta glen medeirost a késöi pajtás újságok kiemelhetö középsö poszterei között. (és ugye, ez az iszonyatosan sután forditott cim, amit annyiszor kértek a kivánságmüsorban, csak úgy koptak a polimer kazetták... de most tényleg, hogy forditanád? sziklaszilárd a szerelmünk-nek?) aztán a starship és a nothings gonna stop us now germános menetelése, amin még 2002-ben sem sikerült egy house-os remixszel javitani. a RIO-ba persze jó lesz a sok részeg mobilkártya-csiszoló kisiparosnak, de inkább ugorjunk. a laurára, abban is ott a gitár, jézusom, de durva, uristen na még lezárásként egy kis koreana. szinte hallom a gálvölgyi hangját, ahogyan konferál. trip, de kökeményen.