Morcheeba - The Antidote ***
Echo, may 2005

1.Wonders Never Cease
2.Ten Men
3.Everybody Loves A Loser
4.Like A Military Coup
5.Living Hell
6.People Carrier
7.Lighten Up
8.Daylight Robbery
9.Antidote
10.God Bless and Goodbye

Különös vállalkozás a Muzak bloggal a szimultán lemezhallgatás. Ő ott, én itt, egyszerre. Ki mit gondol.

1. A reaggebe oltott klasszikus morcsiba-ízű alapra énekel az új énekesnő. Sajnos nem annyira karakteres, a régi misztikusabb volt, ez kurvásan fakóbb. A dal meg a zene az semmit nem változott, szemernyit sem, de ez nem feltétlen baj, ez a morcsiba. Blumi nem is tudta, hogy új csaj van, észre se vette volna. Végülis nem drasztikus a különbség, csak a régi... Az egy cuki nő volt, még egy olyat lehetetlen találni. 2. Mit furulyál Grillus Dániel a Morcheebában? Blumi szerint is tényleg van egy kis Tinódi Lantos Sebestyén a hangszerelésben. A csaj hangja egyre inkább takarítónős. Nem birok másra gondolni, mint egy takarítónőre.... Bluminak a zenevel van inkabb baja. 3. A dal elején nem csodálkoztam volna, ha a Nick Cave szólal meg. Gyorsabb, vidámabb, de a refrén modulációját kivéve, pláne a verseket simán énekelhetné a Nick Cave. Ugyanebben a hangszerelésben is akár. Nekem eddig bejön ez a terjengős hömpölygő dallamorgia, slágeres, mint amin van a Rome Wasn't Built, Blumi sejt már valamit. 4. Francia hippihimnusz. Micsoda koincidencia, Blumi is a "hippi" szót jegyzeteli, eddig bejön. Popzenét várok a morcheebától, jó kis hallgatható érdekes popzenét, és azt kapom.

5. Slidegitáros Pink Floydból kibontakozó country-pop. Kicsit már unalmas, de popzene popzene ismételgetem, bejön. Viszont mi a f*t keres a közepén ez a Jethro Thullos progrock bridge rész? Húha. Progrock. Ez borzalmas rész volt. Azt hiszem, komolyan vették a RETRÓ szót, megint hetvenes éveket nyomják. 6. Funk, lassú kocsiüldözős, Blumi megint egybevág egyszerre: súlyos gumikkal nehéz rendőrautók. Amit aztán rendesen kettévágnak a 4nonblondes jellegű kiállásokkal. Már léptetném. 7-8. Az elején rögtön azt énekli hogy BLUMI. De totál érdektelen, B-kategória. Lehet hogy az ebéd utáni KV hiány beszél belőlem, de azért valljuk be: kicsit unalmas. Igen, a számokat már nem bírom megkülönböztetni, és ez nem feltétlen tűnik az első hallgatás átkának. Republic-szindróma: önismétlés, már-már profizmus szintjére emelve. 9. Végre lassú szám, megpihenünk a sok dudlidúú után, reménykeltő taktusok, álmodozás, aztán a refrénnél megint vissza a lemezre jellemző középtempóba. Ehh. Kár. Hagytam volna minimálban. Kevés dallammal, csak a hangszinekkel trükközve... Viszont a duett nagyon jó ötlet! Jó a pasi hangja! Nagyon! És a furulyának itt már van szerepe. 10. Minden dal végén effekteznek 1 kerek percet, asszik ettől triphop. Ez megint jól kezdődik, megint elbasszák. Tényleg hippik lettek. Lucskos diákszigetes hippik.

Összességében három csillag, mert popzenének tökjó. Viszont én meg nem veszem, százhúsz ilyenem van már. Hiába baromi rövid, alig több, mint 44 perc, de ha ugyanezt nyomják még 20 percig akkor orditok.

Kamudzsessz - nyerd meg!
[origo] - party, 2005. március 30.

"Ha túljutottunk az első lemezen, a második cédé aztán valóban megforgatja bennünk a kést: ezen egy nagyjából tizenöt perc hosszú tracket találunk, melyben az általunk ismeretlen The Brut Imperial Quintet adja elő a Freaks & Icons, illetve a Gran Riserva dalait. Afféle dZihan & Kamien dzsessz-megamix, kész csoda, hogy Radio Edit nincsen. Arra a kérdésre pedig, hogy van-e értelme dzsessz-zeneszerzőként működni úgy, hogy közben nem mi magunk vagyunk a dzsesszzenészek, már nem is keressük a választ. Elvégre ez egy erősen improvizatív, elsősorban a virtuozitásra és a hangszerkezelésre építő műfaj." (Krich Balázs)

Újságírónk saját vagy a kiadó hibájából eredően (a couch honlapról letölthető mp3-at irták ki neki CDre?) pontatlan, téved, és bizony körmöst érdemel, aki tehet róla. A cikk elején lehordja a DzK-t, hogy már megint elsütik a régi poénokat, jó, rendben, végülis én is hasonlókat írtam anno, csak én elfogultabb voltam. Viszont azt felháborítónak tartom, hogy tévesen 15 perces megamixnek állítja be a FAKES második részét, és erre alapozva jelenti ki, hogy értéktelen holmi. Valóban, egy 15 perces megamixért nem vettem volna meg én sem. Viszont ez egy ötvenkét perces, rendesen kidolgozott, ügyes jazz lemez. Amiért érdemes megvenni.

VA- The Original Jazz Album *****
Blue Note/EMI, 2004

1. Cantaloupe Island - Herbie Hancock
2. Weirdo - Miles Davis Quartet
3. Like Sonny (Aka Simple Like) - John Coltrane
4. Moanin´ - Art Blakey & The Jazz Messengers
5. Let There Be Love - Nat King Cole & George Shearing
6. The Beat Goes On (Live) - The Buddy Rich Big Band
7. Song For My Father - Horace Silver
8. Cheek To Cheek - Peggy Lee
9. Mercy Mercy Mercy - Cannonball Adderley
10. Lullaby Of Birdland - Count Basie & His Orchestra
11. It Don´t Mean A Thing (If It Ain´t Got That Swing) - Louis Armstrong
12. Crazy Rhythm (From Lucky Girl) - Stan Getz
13. (Fallin´ Like) Dominoes - Donald Byrd
14. Cheese Cake - Dexter Gordon
15. Call Me Irresponsible - Dinah Washington
16. Embraceable You (Instrumental) - Charlie Parker

VA - Pure Cool *****
Blue Note/EMI, 2000

1. My Funny Valentine Chet Baker
2. It Never Entered My Mind Miles Davis
3. (I Love You) For Sentimental Reasons Nat King Cole
4. Don't Explain Dexter Gordon
5. Something Cool June Christy
6. I Fall In Love Too Easily Jacky Terrasson
7. Cry Me A River Julie London
8. God Bless The Child Stanley Turrentine
9. Round Midnight Sarah Vaughan
10. I'm Old Fashioned John Coltrane
11. The Shadow Of Your Smile Earl Klugh
12. You Taught My Heart To Sing Dianne Reeves
13. People Charlie Hunter/stefon Harris
14. Save Your Love For Me Nancy Wilson/cannonball Adderley
15. Asphalt Canyon Blues Kenny Burrell/grover Washington, Jr
16. Tupelo Honey Cassandra Wilson

Best of jazz, na az ilyeneken kacagni szoktunk, egyrészt milyenmár, hogy két folyóméter blue note lemezt kérek, másrészt termékcsatolva szállítják az ilyeneket a Pinot Noir mellé nyakkendős fontosemberek számára. De ennyi pénzért nem lehetett otthagyni, megaztán milyen, hogy csak a spityunak van meg a Bít Gózon, vagy hogy jazzt hallgatni tömörített vagy másolt CDkről, nem is beszélve arról, hogy ha csak ezzel a két CDvel simán le lehet nyomni egy RM-t. Gyors-lassú-lassú. Featuring the hit single Duvabb duvabb duvabb.

Lisa Lisa & Cult Jam - Let the Beat Hit'em*
Columbia, 1991

LL w/Love RC Mix
Clivillés/Cole Club/dub Mix

Van olyan, hogy az ember melléfog. Szentül meg voltam győződve, hogy ez a lemez azt a változatát tartalmazza annak a dalnak, erre itthon felteszem, és nem az az igazi Coldcutra jól migzelhető ős-club sláger, hanem valami ótvaros diszkó szólal meg. Pokolba vele, úthenger alá de lehet hogy odaadom a Badinak.

Feloszlik a TNT
[origo], 2005. március 30.

Kedden este a VIVA TV Interaktív című műsorában jelentette be
feloszlását az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb magyar együttes,
a TNT. Drámára azonban ne számítson senki, ugyanis Ákos és Inti
elmondták, hogy nem válnak el haraggal, és még terveznek egy
nagyszabású búcsúkoncertet is.

Vigyázat, becsapós! Hiába látszik örömhírnek, nem az. Ebsikkel kiderítettük az igazságot. Nyilvánvalóan az egész a búcsúkoncert biznisz miatt van, évente adnak majd újabb és újabb búcsúkoncerteket. Így egy havi előkészületből megvan az egész éves jövedelmük anélkül, hogy haknizgatniuk kellene. A búcsú előtt azért még stúdióba vonulnak és utoljára felvesznek 3 lemezre elég anyagot, amit csepegtetve kiadhatnak. 6 év múlva újra összeállnak, sőt, addig külön-külön is ki lehet adni szólólemezeket, dupla haszon, a legjobb üzlet a feloszlás. Nem nem, nem sikerül megszabadulni tőlük, Magyarország még mindig piacvezető marad az egy főre eső gitárszintetizátoros zenekarok számában.

Rhythm & Sound - See Mi Ya ***
Burial Mix, jan 2005

1.See mi yah;
2.Dem never know;
3.Rise and praise;
4.Truly;
5.Lightning Storm;
6.Let Jah Love come;
7.Boss man;
8.Poor people must work;
9.Let we go;
10.Free for all;
11.See mi version.

Bátraké a szerecsen! Két berlini technokrata, Mark Ernestus és Moritz Von Oswald félredobták a négynegyedet, szereztek valami rettenetesen ütős cuccot, meghívtak majd egy tucatnyi roots-reggae császárt, tekertek egyet (egyet?!), azt nekiláttak. A dallammal nem sokat vacakoltak, háromnegyed órán át ugyanazt a ritmust és két hangot kapjuk, tipikus one-riddim, csupán az énekesek és a hangszerelés változik. Jó, egyszerre húsz percnél többet én sem bírok, de azért max respect!

április 8, Brüsszel, AB, Domino-Festival
április 10, Amsterdam, Melkweg

Support Lesbiens - Tune Da Radio **
2002 Sony Music/Bonton / Epic

1. Intro
2. Tune Da Radio
3. Sweet Little Something
4. Too Late My Son
5. Let`s Dance
6. Nodding
7. Feel U
8. In Da Yard
9. About The Joy
10. Looking For Myself
11. So Deep In
12. Wareligion
13. Gotta Get Home
14. M.F. Stealing

Ez pont annyira progresszív és különleges, érdekes és szokatlan, alternatív és rockzene, mint amennyire jazz volt a Jazz+Az. Még azt a pár, ígéretesebb lassabb dalt is képesek elbaltázni közhely-nyálas melódiájú refrénekkell. Ilyet itthon is szoktak, pont az ilyenek miatt nem világhíres egyetlen magyar popzenész sem. Cseszlovák Mester és Tanítványai, mondjuk a nevük sokkal jobb.

Jon Brion - Knock Yourself Out

It's something unattainable
That you can't live without
And now the unexplainable
Has you riddled with doubt

Things begin Things decay
And you've gotta find a way
To be ok
But it you want to spend the day
Wond'ring what it's all about
Go and knock yourself out

Why were put in this mess
Is anybody's guess
It might be a test or it might not be anything
You need to worry about
But if you're still in doubt
Go and knock yourself out

Nagy piros gumilabdát szorongatva szeretnék ülni egy baráttal a Dunaparton. A fáradt napsütésben időről-időre fejbekólintanánk egymást a nagy piros gumilabdával. Akkor mindent megértenék, tudom.

Jestofunk - Universal Mother ****
IRMA, 1998

A1 Universal Mother (Let Yourself Go)
A2 Be A Warrior
A3 Colour
B1 Universal Love
B2 Try My Love
C1 Happy
C2 Special Love
D1 If You Got It, You'll Get It
D2 Jestofunk, Jestofunk
D3 We Are
E1 Nel Nome Del Suone
E2 Why?
F1 Pfunk Station
F2 Earthquake
F3 Reflexion

Spityutól kaptam, csak úgy, triplalemezes, hatalmas nehéz vinil, hatalmas nehéz ütemekkel, meditatív keménységgel, óriási hangokkal, több hanggal egy hangon. Nem sok változatosság, de egy monoton aerobic edzést is tudnak élvezni a csajok. Izzasztó egy tánczene.

Kapor, Momo: A lemezlovas
(rádiójáték)

"A papáink féltek tőlunk, mert nem értették, hogy mi a fenének ülünk mozdulatlanul Ray Charlest hallgatva. Ülünk és nem csinálunk semmit azon kívül, hogy egy kiscsaj bal csöcsén tartjuk a kezünket a pulcsija alatt."

Lemezlovas: Haumann Péter
Zenéjét szerkesztette: Komjáthy György

Keddenként, a Diszkóvágásban. Badihali márc 29-től, folyt.köv.ben lenyomja.

VA - Latin Breakbeats Basslines And Boogaloo Vol.3 (Brown Sugar) *****
brown sugar, feb 2002

You've Been Talking Bout Me Baby - Ray Terrance
Soul Drummers, The - Ray Barretto
Happy Man, (I'll Be A) - Latin Blues Band (The)
Funk Up - Mongo Santamaria
Big "T" - Tito Ramos
Kenyatta - Orquesta Joe Cain
Taking Over - Ralph Robles
Guajira Boogaloo - Coco Lagos Y Sus Orates
Soneros En Una Cesta - Cesta All-Stars (The)
Busamba - La Lupe
Monkey See, Monkey Do - New Swing Sextet (The)
I Want You - Alexander Review (The)
Its Not What You Say - Louie Ramirez
Comparsa De Los Locos - Eddie Palmieri

Nem tudok sem spanyolul, sem portugálul. De ha azt éneklik, hogy szamba meg hogy bugalu, esetleg szótagolva, hogy csa-csa-csaaana azt megértem. Szeretem is, ha ezt éneklik, kiváltképpen, ha egy dalon belül. Ezen a válogatáson pedig majdnem minden dalban benne van az, hogy szamba meg hogy bugalu, esetleg szótagolva, hogy csa-csa-csaaa. Tizennégy latin jazz sláger, táncparkettre, szórakozva, Ambitól, kiváló kis lemez, gyakran is hallgatom.

Barbara Hendricks és a Magnus Lindgren Quartet
Budapesti Tavaszi Fesztivál,
Nemzeti Hangversenyterem
2005. március 22.

"Jazz Project"
- Cole Porter,
- Duke Ellington és
- George Gershwin művei

Barbara Hendricks
Magnus Lindgren

Barbara Hendricks operaénekesnő dzsesszt ígért és vérbeli dzsesszt adott:
teljes odaadással, szakértőként ízlelte Cole Porter, Duke Ellington és
Gershwin darabjait, míg a Magnus Lindgren Quartet a maga profizmusával
kísérte a koncertet a Nemzeti Hangversenyteremben. Koncert után a művésznő
dedikált az ott maradó közönségnek. Egyébként a koncert előtt Barbara
Hendricks találkozott Zimányi Zsófiával, a BTF igazgatójával, akivel
arról beszélgettek, hogy a művésznő 2006-ban egy dalesttel térhetne vissza
a fesztiválra. festivalcity.hu

Nem számítottam rá, hogy ennyire jó lesz. Tudtam, hogy Barbara Hendricks óriási énekesnő, és hogy a Mignuslignus is jó jazzt játszó jazzzenész (lásd Koop: Soul for Sahib), arra is számítottam, hogy bizony jó akkusztikájú lesz a terem, de áll-leeséses, 'permanens lúdbőrre' senki nem készül fel.

Barbara Hendricks, az ünnepelt operaénekesnő leugrott a jazzkocsmás fiatal barátaihoz, hogy "ugyan már, játsszuk el másoknak is azt, amit néha itt szoktunk". És eljöttek, ide, Pestre, a világ egyik legjobb hangversenytermébe, és megtöltötték muzsikával. Mignuslignusék nyomták a jójazzt, újítva a régen ismert sztenderdeket, úgy, ahogy nagy zenészek szokták, Barbara pedig játszadozott csak a hangjával, mély fekvésben Ellát idézte, magasban meg Callast, föl-le, föl-le, ide-oda a két hangszín között, vidáman, lazán, vagy éppen könnyekig meghatóan, néha táncolt egyet, vagy dívásan leült a díványra a zongora mellett, a végén pedig egyedül zengette meg az Oh, Freedom-mal az egész toronyház méretű termet.

Libabőrös mosoly és könnyek, jazz és opera, fekete és fehér, idős és fiatal, óriási élmény, úgy bánom, hogy nem ült mellettem sem Nzanga, sem Spityu, őrülten élvezték volna.

Update: sem nzanga, sem spityu nem vállalta, hogy őrülten élvezték volna. Szerintük nem müködik az "operaénekesnő jazzt énekel" műfaj, hasonlóan a "klasszikusok popritmusban"-hoz vagy a "princess" zenekarhoz. Anyám szerint - aki egy hete járt ott - meg rossz az akusztikája a teremnek. Ezek ellenvéllemények.

Lazyboy - Penguin Rock ****
Sunday Best, aug 2004

1. Magic Fellow
2. Western Skies featuring Roddy Frame
3. Soft Little Sound
4. Don't Fret George featuring Cathy Battistessa
5. Nothing To Be Afraid Of
6. Lost Star Featuring Estelle
7. Imperial
8. Policy Dogs Bonfire
9. Fireworks featuring Earl 16
10. Penguin featuring Lee ?Scratch? Perry
11. Left Rev
12. Gully

Hogy ne csak rosszat szóljak: Lazyboy javított. Múltkori kislemeze után végre kezem ügyébe került az album, és azóta nem értem, miért pont a leggagyibb citerás vackot kellett kipréselni táncparkettre. A lemez tele van kellemesebbnél jobb, könnyen emészthető downtempos muzsikákkal, rengeteg fúvóssal, igazi hangszerekkel, dúdoló szerelmes női hanggal, mesél, mint a Lemon Jelly, de annál sokkal önállóbb, néhol totál meglepő (Lost Star - mintha Missy rappelne egy Mylo dalban, megtoldva egy hipergagyi refrénnel). Eklektikus, jó kis lemez, ezt már lehet szeretni.

Mark Rae - Into the Depths **
Grand Central Rec, aug 2004

1. Into The Depths
2. Mind, Body & Soul
3. Without You Now
4. Medicine
5. Rise Up
6. Reach Out to Me
7. Put it Back Together
8. Clip my Wings
9. Depth Charge
10. Gato
11. San Francisco

Megint egy önismétlő downtempo jelölt. 2001-ben rettenetesen odavoltam a Sleepwalking-ért, na de akkor 2001 volt, akkor még nem hallottuk hajszálpontosan ugyanilyen felépítésü dalokat, ugyanezeket a ritmusokat, szemplertechnikákat. Egyedül talán a dallamgenerátoron változtatott, de azon se sokat, egyszerüen bosszantóan önismétlö, pár szám kivételével (Reach Out To Me-t újra megmenti a csodás hangjával Veba, illetve a San Fransisco jópofa bossa, ha a George Michael énekelné, az lenne jó) kimondottan zavaró. Már a 2002-es szólólemeznél lehetett volna sejteni, az még határeset volt, de ez kész. Moby/Thievery-szindróma: unalmas.

Amorf Ördögök - Cellux Szimfónia *****
Mama Records, mar 2005

.01 Induló
.02 Nyakba kötött kardigán
.03 Délid?ben
.04 A dióhéj hajós
.05 Fapados ürutazás
.06 Világvevö rádió
.07 Karcsú törzsed hajlik
.08 Zarándok évszakok
.09 Zöld hullám
.10 A rossz fridzsider
.11 Asztalos ufók
.12 Hazafelé
.13 Nagy meleg pulóver
.14 Cellux-szimfónia

Még közvetlenül a koncert után megvettem, kettőhatért a hülyénekis, márpedig amorfkoncerten nem vagyok normális, általában. Általában. De most, negyedikén nem az voltam. Egy egyre növekvő, idiótázó koncertközönség tömegben az ember jobb, ha normális. Sajnálom, hogy oda a meghitt hangulat, amikor huszan voltunk Mokka Csukában, tibicsokit dobáltunk a csabatibi alatt nem is a tibinek, amikor Bori mindig ott volt. Kiss Quimby Tiby a sarokból lesi, hogyan vándorol publikuma zenekarról zenekarra.

Jó, nem lehet örökre kimerevíteni pillanatokat, állandóan újraismételni a boldog harmóniát, time goes by, meg a csudahangszeres bácsi és a Bori is, jön helyette férfikar, meg a Tompa Ákos, és most itt egy férfiakesergő, máma kocsmamacsó csókolja csaját, berúgunk ma mind, szibériai szalontánc és parasztdramenbész, fapados ürutazás és a dagadó.

Formálódik az Amorf, nincs ezzel semmi baj, mondom, tizes, és ezt is majd jól megszeretjük. Ezt még könnyü. Zene.

az utolsó számot még szokom, ha nem veszem zokon.

Télépopmusik - Angel Milk *****
EMI, mar 2005

1. Don't Look Back (Ft Angela Mccluskey)
2. Stop Running Away (Ft Deborah Anderson)
3. Anyway (Ft Mau)
4. Into Everything (Ft Deborah Anderson)
5. Love's Almighty (Ft Angela Mccluskey)
6. Last Train To Wherever (Ft Mau)
7. Brighton Beach (Ft Angela Mccluskey)
8. Close (Ft Deborah Anderson)
9. Swamp
10. Nothing Burning (Ft Angela Mccluskey)
11. Ambushed (Ft Deborah Anderson)
12. Hollywood On My Toothpaste (Ft Mau)
13. Tuesday (Ft Mau)
14. Another Day (Ft Mau)
15. 15 Minutes (Ft Mau)

Ezt hallgatom mostanság, ha nem a csendet. Ezt, és semmi mást. Mint amikor lassan galléromra akar hullani egy hópehely, úgy kívánom most ezt a muzsikát.

Eredetileg úgy volt, hogy Blumival szimultán hallgatjuk, aztán már nem bírtam tovább. Megszólalt véletlen a lemez. Semmiben nem különbözik az előző Telepopmusiktől, de minden más benne. Csodamese, őszinte giccs, gyógyír megfelelő helyen és időben. Már nem mutathatom meg H-nak és K-nak.

Related artists: Massive Attack, Macy Gray, Cinematic Orchestra, Air.

Couch Recordsos rendelés

Pakk:
- dZihan & Kamien: Fakes (2CD)
- de Vibroluxe: Craq Magic International (CD)
- dZihan & Kamien: Fakes T-Shirt

VIP Download:
- dZihan & Kamien: Noon
- Vlado dZihan: Thursday Late Night (mix)
- Cay Taylan: Oeptum (mix)
- Richter: Song Selection (mix)
- dZihan & Kamien: Stiff Jazz (video)
- dZihan & Kamien: Sliding (video)

Három hétig vártam, hogy megérkezzen végre. Nem Christán múlott: a Couchos lány mindent megtett, időben elküldte, türelmesen és mindvégig készségesen válaszolt leveleimre. De ami bónuszt én a VIP váróban kaptam most, az azért eléggé überelhetetlen, és minden rosszat feledtet. Az egész rendelésben a három mix a legszebb. Beatles, Bowie, Peter Gabriel, Cay Taylan, dZk, Debussy és jazz, igazi idegsimogató muzak.

Ja és kurvajó a póló. Ritkán jó egy T-Shirt ennyire.

de Vibroluxe Update: Igen, vannak zenék, amit vétek mp3ban hallgatni. Sehol nincsenek azok az éles vágások, sercegő magasok, szívmasszírozó mélyek, kontúrok, trükkök, ha nem olyanon hallgatod. Viszont ha olyanon hallgatod, akkor totálisan új világ nyílik, igen, van ilyen.

M. Ward - Transistor Radio ***
Merge, febr 2005

1. You Still Believe In Me
2. One Life Away
3. Sweethearts On Parade
4. Hi-Fi
5. Fuel For Fire
6. Four Hours In Washington
7. Regeneration No. 1
8. Big Boat
9. Paul's Song
10. Radio Campaign
11. Here Comes The Sun Again
12. Deep Dark Well
13. Oh Take Me Back
14. I'll Be Yr Bird
15. Lullabye & Exile
16. Well Tempered Clavier

Ez lenne akkor az ikertestvér lemez. Feri szerint a múltat hagyni kell- Pedig ez színtiszta retró, ilyen zene képződik, ha Johnny Cash és Jerry Lee Lewis belépnek a Pink Floydba, vagy méginkább a Cowboy Junkiesba. Jó, jó, tényleg, de harmadjára harmatgyönge. Három csillag, de csak a tábortüzes filing miatt.

Pink Floyd - Atom Heart Mother
Capitol, oct 1970

1. Atom Heart Mother:
-Father's Shout
-Breast Milky
-Mother Fore
-Funky Dung
-Mind Your Throats Please
-Remergence
2. If
3. Summer '68
4. Fat Old Sun
5. Alan's Psychedelic Breakfast:
-Rise And Shine
-Sunny Side Up
-Morning Glory

Feri mutatta az M.Wardot (majd jön később), de az első taktusok után úgy éreztem, fabatkát sem ér az életem, ha nem hallhatom azonnal a reggelizős dalt. Szerintem ez a legjobb Pink Floyd lemez és punktum. Nyolc és fél éve rongyossá hallgattam azt a műsoros kazettámat, hozzátartozott '96 nyarához. Az idein majd újra megint előveszem, érzem. Ontja magából a napsütést.

Daft Punk - Human After All **
Virgin, mar 2005

1. Human after all
2. The prime time of your life
3. Robot rock
4. Steam machine
5. Make love
6. The brainwasher
7. On/Off
8. Television rules the nation
9. Technologic
10. Emotion

Az első taktusok után arra gondoltam, mint a Becknél, és nem hittem el, hogy most mindenki tökösen odateszi magát, viccesen, rockosan-diszkósan, aztán a harmadik dal után lehervadt a mosoly az arcomon. Nem elég, hogy egy periódusnyi szemplert loopolnak öt percen át, változtatás nélkül, és azt hívják számnak, de ugyanazt a számot adják el nyolc plusz kétszer lemez címén. A repetitiv zene szerintem nem arról szól, hogy unalomig ismételjük ötletünket. Ez egy Republic-féle szarság így. Kellett volna még dolgozni ezen, srácok! Félkész fércmunkát piacra dobni csak a gimnazisták szokat! EJNYE!

Jó, a Technologic az egy vicces szám, de csak a csíkosmókushangok miatt.

Beck - Guero *****
Geffen, mar 2005

01 E-Pro
02 Que Onda Guero
03 Girl
04 Missing
05 Black Tambourine
06 Earthquake Weather
07 Hell Yes
08 Broken Drum
09 Scarecrow
10 Go it Alone
11 Farewell Ride
12 Rental Car
13 Emergency Exit

Ez az! Így kell csinálni! Erre vártunk már mióta! Beck visszatért keményen, tökösen, olyan zenével, amit az ember szívesen hallgat úgy, hogy humántetriszt játszva megy szemben a tömeggel. Az előző, enerváltan szerelmes lemeze sem volt rossz, de azért nagyon örülünk, hogy nem folytatta azt az irányt. És ez a lemez is remek példa arra, hogy a harmadik-negyedik lemez is lehet ütős egy előadótól. Becknek sikerült, ami a mérhetetlenül unalmas Thievery Corporationnek és a repeat gombot beragasztott Mobynak már évek óta nem megy: állandóan felfrissülő, de mégis egyedi hangzást találni.

És az E-Pro klipje mennyire zseniálisan idézi már a Peter Gabriel klipeket! Tizes!

Primavera 2005
Barcelona, 2005 május 26-28.

Alter Ego - American Music Club - Antony & The Johnsons - Art Brut - Astrud - Bertrand Betsch - Brigitte Fontaine - Broken Social Scene - Christina Rosenvinge - Coralie Clément - Daniel Darc - David Thomas & Two Pale Boys - Destroyer - Dogs Die in Hot Cars - Dominique A - Don Nino - Erase Errata - Erlend -ye - Experience - Françoiz Breut - Gang of Four - Grabba Grabba Tape - Gravenhurst - Helena - Iggy & The Stooges - Isis - Jesu - Jr. - Kompakt Sound System - Kristin Hersh - Les Georges Leningrad - Los Planetas - M83 - Maximo Park - Mercury Rev - Micah P. Hinson - Nacho Vegas - New Order - Nouvelle Vague - Optimo DJ's - Osl- Telescopic - Parker & Lily - Piano Magic - Polysics - Psychic TV - Radio 4 - Ron Sexsmith - Sammy Jo DJ - Sondre Lerche - Sonic Youth - Sons & Daughters - Sophia - Sr. Chinarro - Steve Earle & The Dukes - Television Personalities - The Arcade Fire - The Czars - The Dirtbombs - The Go! Team - The Human League - The Married Monk - The Wedding Present - They Might Be Giants - Tim Hecker - Tortoise - Vetiver - Vic Chesnutt - Vitalic - Whignomy Brothers - Whitey - Wiley

Igaz, hogy a nagy többségüket nem is ismerem, de pont ez a jó. Olyan fesztiválra megyünk, ahol csupa újdonság vár majd ránk, nem agyonrágott, unalomig ismételt nagyszínpados előadók. Jó. Azért Bertrand Betsch, a The Go!Team, Sondre Lerche, Alter Ego, a Tortoise, a New Order és Kristin Hersh mindenképpen be fog figyelni. Remélem. A repjegy és a szállás mindenesetre megvan.